Okos magyarok - magyarok akik mozgatják a világot tudásukkal és találmányaikkal
Link az NxM Informatika kezdőlapjára
Vizuális és időrendi felsorolás. A források mindenhol meg vannak nevezve ahol bővebb információk állnak rendelkezésre. Jelenleg 70 bejegyzés található. A lista nem teljes...
Dátum XVI-XVII. század XVIII. század 1826 1829 1830 1832 1836 1840 1840-es 1850-es évek 1861 1861 1866 1861-1867 1867-1894 1878 1882 1884 1885 1889 1890 1891 1892 1893 1894 1896 1902 1903 1905 1906 1906 1908 1909 -1911 1914 1914-1918 1915 1917 1922 1924 1925 1926-1928 1928 1928 1932 1934 1936 1937 1938 1940 1940-es évek 1942 1944 1944 1946 1951 1961 1961 1963 1964 1971 1974 1975 1981 1983 1986 1994 1994 2002 2004 2005
Találmánya, felfedezése, alkotása Szélmalom, ejtőernyő, szélturbina Segner-kerék Szódavíz Villanymotor Légzőkészülék Az abszolút geometria kidolgozása Biztonsági gyufa (Safety Match) Binocular (távcső), Petzval-objektív A gyermekágyi láz oka Dinamó Hőkezelés Torpedó (Elődje a "sikló védő") Többek között: Antimonos kéregöntésű kerék vasúti kocsikhoz A modern magyar mérésügy egyik megteremtője Telefonközpont (Telephone exchange) Öngerjesztésű váltakozó áramú generátor Dobostorta (Cake Dobos) Zárt vasmagos transzformátor Váltakozó áramú, indukciós fogyasztásmérő Bánki-Csonka motor Eötvös-inga (torziós inga) Telefonhirmondó (a mai rádió elődje) Karburátor Nagynyomású robbanómotor Merev szerkezetű, kormányozható léghajó Háromfázisú villanymozdony (AC Locomotive) Kétkeferendszerű egyfázisú repulziós motor (Déri-motor) A katódsugárzás tanulmányozása Az első korszerű hazai gyógyszergyár megépítése Kármán-féle örvénysor elmélete A Ford T modell tervezése és a szerelőszalag feltalálása A Csonka-féle egyhengeres kiskocsi A modern újságírás megteremtője Az emberi fül kutatója A világ első katonai helikopterének megalkotása (PKZ helikopter) Fonó-féle légi torpedó Bánki-turbina Hangosfilm "Belső égésű hőerőgép és ehhez való üzemeljárás" Az ultramikroszkóp feltalálása Teljesen elektronikus televizió rendszer Poroltó Helikopter Villamos mozdony Neutronok láncreakciója Kryptontöltésű izzólámpa C-Vitamin Golyóstoll Fotoelektron-sokszorozó Légkondenzációs hűtőtorony Atomreaktor A radioaktív nyomjelzés felfedezője A számítógép-tudomány megteremtője Holdradar kísérlet Hidrogénbomba Belső fül csigájában létrejövő ingerületek fizikai mechanizmusának felfedezése A Föld alakjának meghatározása Szimmetriaelvek szerepének felismerése a kvantummechanikában BASIC programozási nyelv A holográfia feltalálása A 3 hüvelykes flopilemez feltalálója Bűvöskocka (Rubik's cube) Word és Excel megalkotása BMW Diesel motor Elemi kémiai folyamatok dinamikája A karbokationok kémiája A korlátozott információjú játékelmélet megalkotója Irodalmi Nobel-díj Az ubikvitin által közvetített fehérje-degradáció felfedezése Leonar3Do
Kép a találmányról, alkotásról Verancsics Fausztusz egyik találmányának képe: Szélmalom terve Segner-kerék Jedlik Ányos egyik konyvéből A képen látható Jedlik Ányos találmánya a savanyúvizi készülék mai nevén szódavíz. A képen látható Jedlik Ányos villanymotorja Kőszeghy Mártony Károly (1783-1848) légzőkészüléke Bolyai János (1802-1860) Az abszolút geometria kidolgozása Irinyi János Biztonsági gyufa (Safety Match) Petzvál József Miksa portré objektíve Semmelweis Ignác diákjainak magyarázza a klórmeszes kézmosás jelentőségét. A képen látható Jedlik Ányos dinamója Preysz Móricz (1829-1877) A hőkezelést találta fel Luppis János torpedója Ganz Ábrahám egyik találmánya: Kéregöntésű vasúti kocsi kerék Kruspér István (1818-1905) Kruspér-féle 'új lejtmérő' szintező műszer az 1878-as párizsi világkiállításon ezüstérmet kapott. Puskás Tivadar (1844-1893) A telefonközpont feltalálója Dobos C. József által kitalált dobostorta látható a képen A képen látható A képen látható Déri Miksa, Bláthy Ottó Titusz, Zipernowsky Károly zárt vasmagú őstranszformátora. Szabadalmukat Zipernowsky-Déri-Bláthy (ZBD) transzformátor néven ismerte meg a világ. A képen látható Bláthy Ottó indukciós fogyasztásmérő A képen látható Bánki-Csonka motor Eötvös féle inga látható a képen Puskás Tivadar találmánya a Telfonhirmondó látható a képen Bánki Donát és Csonka János találmánya a porlasztó Bánki motor Schwarz Dávid léghajója Kandó Kálmán villanymozdonya próbaúton. Forrás: A magyarok krónikája. Szerkesztette: Glatz Ferenc. Officina Nova, Budapest, 1995, 504. oldal. Déri motor fényképe Lénárd Fülöp elektroncső RG - A Richter Gedeon logoja Kármán-féle örvénysor elmélet - Kármán Tódor (1881-1963) Galamb József tervei alapján készült Ford T modell A Csonka-féle egyhengeres kiskocsi, 1909 Pulitzer Józsefről elnevezett Pulitzer díj Bárány Róbert 1914. évi orvostudományi Nobel-díjat kapott a vesztibuláris apparátus (egyensúlyszerv) fiziológiájával és kórtanával kapcsolatos munkásságáér Kármán Tódor első katonai helikopter a PKZ Fonó-féle légi torpedó A Bánki turbina - saját rajza A Telehor egy kivitelezése: a bal oldalon a képfelbontó, a jobb oldalon a hangrésszel Jendrassik György gázturbina Zsigmondy Richárd az ultramikroszkóp feltalálása Tihanyi Kálmán angol szabadalom ábrái Szilvay Kornél poroltó találmánya Asbóth Oszkár AH4 helikoptere Kandó féle mozdony Szilárd Leó 1934-ben kidolgozta a neutronok láncreakciójának és a kritikus tömeg elvének szabadalmát Bródy Imre kriptontöltésű izzót szabadalmaztatott Szent-Györgyi Albert a paprika segítségével fedezte fel a C-vitamint Bíró László golyóstoll (Biro-pen) Bay Zoltán, Dallos György Fotoelektron sokszorozó Heller-Forgó hűtőtorony Wigner Jenő a világ első atomreaktorának elméleti számítója és tervezője (a kép illusztráció) Hevesy György a radioaktív nyomjelzés felfedezője Neumann János az IAS előtt Bay Zoltan Föld-Hold radar Teller Ede (Edward Teller) a hidrogénbomba atyja Békésy György a belső fül csigájában létrejövő ingerületek fizikai mechanizmusának felfedezése A műhold helyzetének és vektorsebességének pontos meghatározása geodéziai háromszögeléssel. (TAR DOMOKOS: IZSÁK IMRE KRÁTER A HOLDON) Wigner Jenő Szimmetriaelvek szerepének felismerése a kvantummechanikában Kemény János a BASIC programozási nyelv és az első időmegosztású számítógépes rendszer megalkotója Gábor Dénes - a holográfia elve Jánosi Marcell 3 füvelykes MCD-1 flopi lemeze Budapesti Rádiótechnikai Gyár (BRG) Bűvöskocka Word és Excel megalkotása Anisits Ferenc a BMW fejlesztőmérnöke Polányi János Elemi kémiai folyamatok dinamikája Kémiai Nobel-díj a karbokationok kémiájában elért eredményeiért Harsányi János (1920-2000) A korlátozott információjú játékelmélet megalkotója Kertész Imre (1929-) Sorstalanság könyve Herskó Ferenc (1937-) Megosztott Kémiai Nobel-díj Rátai Dániel komplett háromdimenziós rendszere a Leonar3Do
Név Verancsics Fausztusz (1551-1617) Segner János András (1704-1777) Jedlik Ányos István (1800-1895) Jedlik Ányos István (1800-1895) Kőszeghy Mártony Károly (1783-1848) Bolyai János (1802-1860) Irinyi János (1817-1895) Petzvál József Miksa (1807-1891) Semmelweis Ignác Fülöp (1818-1865) Jedlik Ányos István (1800-1895) Preysz Móricz (1829-1877) Luppis János (1813-1875) Ganz Ábrahám (1814-1867) Kruspér István (1818-1905) Puskás Tivadar (1844-1893) Déri Miksa, Zipernowsky Károly) Dobos C. József (1847-1924) Déri Miksa, Bláthy Ottó Titusz, Zipernowsky Károly Bláthy Ottó Titusz (1860-1939) Bánki Donát és Csonka János Eötvös Loránd (1848-1919) Puskás Tivadar (1844-1893) Bánki Donát és Csonka János Bánki Donát (1859-1922) Schwarz Dávid (1850-1897) Kandó Kálmán (1869-1931) Déri Miksa (1854-1938) Lénárd Fülöp (1862-1947) Richter Gedeon (1872-1944) Kármán Tódor (1881-1963) Galamb József (1881-1955) Csonka János (1852-1939) Pulitzer József (1847-1911) Bárány Róbert (1876-1936) Kármán Tódor (1881-1963) Fonó Albert (1881-1972) Bánki Donát (1859-1922) Mihály Dénes (1894-1953) Jendrassik György (1898 - 1954) Zsigmondy Richárd (1865-1929) Tihanyi Kálmán (1897-1947) Szilvay Kornél (1890-1957) Asbóth Oszkár (1891-1960) Kandó Kálmán (1869-1931) Szilárd Leó (1898-1964) Bródy Imre (1891-1944) Szent-Györgyi Albert (1893-1986) Bíró László (1899-1985) Bay Zoltán, Dallos György Heller László, Forgó László Wigner Jenő (1902-1995) Hevesy György (1885-1966) Neumann János (1903 - 1957) Bay Zoltán Lajos (1900 - 1992) Teller Ede (1908-2003) Békésy György (1899-1972) Izsák Imre Gyula (1929-1965) Wigner Jenő (1902-1995) Kemény János György (1926-1992) Gábor Dénes (1900-1979) Jánosi Marcell (1931-) Rubik Ernő (1944-) Charles Simonyi (1948-) Anisits Ferenc (1938-) Polányi János (1929-) Oláh György (1927-) Harsányi János (1920-2000) Kertész Imre (1929-) Herskó Ferenc (1937-) Rátai Dániel (1985- )
Fénykép Nem maradt fent róla kép: Verancsics Fausztusz (1551-1617) Segner János András (1704-1777) A képen látható Jedlik Ányos István (1800-1895) A képen látható Jedlik Ányos István (1800-1895) Kőszeghy Mártony Károly (1783-1848) Bolyai János (1802-1860) Irinyi János (1817-1895) Petzvál József Miksa (1807-1891) Semmelweis Ignác Fülöp (1818-1865) A képen látható Jedlik Ányos István 1850 körül (1800-1895) Preysz Móricz (1829-1877) Luppis János (1813-1875) Ganz Ábrahám (1814-1867) Kruspér István (1818-1905) A képen látható Déri Miksa (1854-1938) Zipernowsky Károly (1853-1942) Dobos C. József (1847-1924) A képen látható Déri Miksa (1854-1938) Bláthy Ottó Titusz (1860-1939) Zipernowsky Károly (1853-1942) A képen látható Bláthy Ottó Titusz (1860-1939) A képen látható Bánki Donát és Csonka János együtt Eötvös Loránd (1848-1919) Puskás Tivadar (1844-1893) Bánki Donát (1859-1922) és Csonka János (1852-1939) Bánki Donát (1859-1922) Schwarz Dávid (1850-1897) Kandó Kálmán (1869-1931) Déri Miksa 1900 körül (1854-1938) Lénárd Fülöp (1862-1947) Richter Gedeon (1872-1944) Kármán Tódor (1881-1963) Galamb József (1881 - 1955) Csonka János (1852-1939) Pulitzer József (1847-1911) Bárány Róbert (1876-1936) Kármán Tódor (1881-1963) Fonó Albert (1881 - 1972) Bánki Donát (1859-1922) Mihály Dénes (1894-1953) Jendrassik György (1898 - 1954) Zsigmondy Richárd (1865-1929) Tihanyi Kálmán (1897-1947) Szilvay Kornél (1890-1957) Asbóth Oszkár (1891-1960) Kandó Kálmán (1869-1931) Szilárd Leó (1898-1964) Bródy Imre (1891-1944) Szent-Györgyi Albert (1893-1986) Bíró László (1899-1985) Bay Zoltán, Dallos György Heller László, Forgó László Wigner Jenő (1902-1995) Hevesy György (1885-1966) Neumann János (1903 - 1957) Bay Zoltán Lajos (1900 - 1992) Teller Ede (1908-2003) Békésy György (1899-1972) Izsák Imre Gyula (1929-1965) Wigner Jenő (1902-1995) Kemény János György (1926-1992) Gábor Dénes (1900-1979) Jánosi Marcell (1931-) Rubik Ernő (1944-) Charles Simonyi (1948-) Anisits Ferenc (1938-) Polányi János (1929-) Oláh György (1927-) Harsányi János (1920-2000) Kertész Imre (1929-) Herskó Ferenc (1937-) Rátai Dániel (1985- ) Forrás: Origo.hu
Munkássága, híres mondás, kapcsolatai, az adatok forrásainak megjelölése További találmányai: tűzóra, szélturbina, vízimalom, taposómalom, sajtoló, búzamosó, libegő, markológép, lánchíd. Barátja volt Pázmány Péternek Legfontosabb műszaki alkotásai a Machinae Novae című könyvében jelentek meg, amelyben találmányait ismerteti. Forrás: www.feltalaloink.hu Segner János a turbina atyja. Találmánya, a közismert Segner-kerék, elméleti és gyakorlati szempontból egyaránt nagyjelentőségű volt. Az első és eredeti Segner által közölt leírás magyarul a kerék működéséről: "A vízikerék lényege egy tetszés szerinti alakú és nagyságú tartály, ezt úgy kell felerősítenünk, hogy egy tengely körül könnyűszerrel foroghasson. A tartályból alul egy belül üres kar nyúlik ki, s ennek oldalán - miként az ábra mutatja - egy tetszés szerinti nagyságú lyukat fúrunk. Ha az ember a tartályba vizet önt és állandóan gondoskodik arról, hogy a lyukon kifolyó vizet pótolja, az edény a tengely körül forogni kezd, a kifolyó víz útjával ellentétes irányban. Ez a mozgás állandóan fokozódik Egy bizonyos sebességig. Következésképp a víz kiömlése is erősbödik, így hát a víz pótlásáról is fokozott mértékben kell gondoskodnunk, ha a tartályban állandó szintet akarunk biztosítani" Források: www.tudosok.hunyadi-csna.sulinet.hu www.sulinet.hu A berendezését így nevezte: "apparatus acidularis" Források: www.mszh.hu, hu.wikipedia.org Villanymotor őse: "villamdelejes önforgony". Források: www.mszh.hu, hu.wikipedia.org" Az "életmentő készület" a tűzoltók mai légzőkészülékének őse. A találmány elsősorban a katonák munkáját volt hivatott segíteni, másodlagos célként lett megfogalmazva a tűzoltásban való alkalmazása. Az adaptálás, a gyártás időt igényelt, tényekkel igazolható, hogy Kőszeghi Mártony "készületét" a Birodalomban több helyen alkalmazták. Az bizonyos, hogy jelentőségénél kisebb volt a gyakorlati szerepe, nem egészen igazolható a tömeges alkalmazása sem. Ez a készülék többszöri jelentős átalakítással, fejlesztéssel, új technikai megoldások alkalmazásával érte el jelenlegi formáját, és vált a tűzoltók nélkülözhetetlen védőeszközévé. Az "életmentő készület" hordhelyzetben Forrás: Csicsmann Gyula - Galántai Judit: Világtalálmány parancsra - a világ első sűrített levegős légzőkészüléke. (Tűzoltó Múzeum évkönyve IV. Tűzoltó Múzeum, Budapest, 2003. 30. oldal) A mellszobor forrása: A Tűzoltó Múzeum archívuma. www.vedelem.hu Mindmáig legnagyobb matematikusunk, az abszolút geometria megalkotója. "A magyar nép géniusza a tudomány területén legmagasabb fokon Bolyai Jánosban öltött testet." (Szentágothai János) Az abszolút geometria, azaz az ún. hiperbolikus geometriát kidolgozó 29 oldalas latin nyelvű értekezése édesapja Tentamen című tankönyvének függelékeként jelent meg 1832-ben. A címe: Appendix. Scientiam spatii absolute veram exhibens... vagyis "A tér abszolút igaz tudománya..." Bolyai Appendixe 1829-ben már teljesen kidolgozva, nyomdakészen megvolt. Bolyai Farkas 1831. június 20-án sietve postázta "barátjának", Gaussnak az Appendix egy levonatát. A bálványozott göttingeni óriás válasza a Bolyaiaknak nagy csalódást okozott: Gauss levelében azt állította, ezeket az eredményeket ő már régóta ismeri, s ha az Appendixet dicsérné, olyan lenne, mintha önmagát istenítené. Források: www.omikk.bme.hu, members.iif.hu, Bolyai Jánosnak az elemi mechanikával foglalkozó füzetének egyik oldalán 'A Parallelarum Theoriara' Ács Tibor: Bolyai János a Bécsi Hadmérnöki Akadémián. 117. o. Kossuth Lajos kinevezte az állami gyárak főfelügyelőjévé Forrás: www.feltalaloink.hu Petzvál József az elméleti és gyakorlati fénytan s a fényképezés egyik legjelentősebb kutatója volt. Az általa 1840-41-ben konstruált, vetítésre is kiválóan alkalmas, négylencsés objektív gömbi és színi eltérése igen kicsi, fényereje pedig kiemelkedő (1:3,2) volt - így különleges rangra emelkedett a portréfényképezés egész múlt századi gyakorlatában. Egyéb alkotásai: Anasztigmát lencserendszer, Fényszóró, Ortoszkóp, Akromatikus kettős objektív. Források: www.mszh.hu hu.wikipedia.org/Szőcs Tamás Semmelweis Ignác "Az anyák megmentője" Semmelweis Ignác 1847-ben, 28 évesen egy bécsi kórházban dolgozott. Itt jött rá, hogy a gyermekágyi láz kialakulása megelőzhető, ha a szülést vezető orvos kezét klórmésszel mossa meg. A felfedezés rendkívüli, hiszen ekkor még sem a kórokozókat nem ismerték, sem a fertőtlenítést nem alkalmazták! Kortársai nem ismerték fel Semmelweis gondolatának jelentőségét, bár a tapasztalat is őt igazolta. Ő maga hitt elképzelésében, könyvet is írt róla, de az ellenállás felőrölte minden erejét, 1865-ben, egy elmegyógyintézetben hagyta itt a világot. Csak jóval halála után fogadták el kortársai a felfedezését, 1879-ben egy párizsi akadémiai ülésen Pasteur védte meg nézeteit! Forrás: www.sulinet.hu 1867-ben Werner Siemens és Charles Wheatstone nyújtott be szabadalmat a dinamóra Források: www.mszh.hu, hu.wikipedia.org Preysz Móricz is azon tudósaink számát gyarapítja, akik majdnem híresek lettek. Kutatásaival és tudományos eredményeivel pedig könnyen világhírnévre tehetett volna szert, talán csak figyelmetlenségen, vagy oda nem figyelésen múlott, hogy ma a tejesdobozok oldalán nem a "preyszerezett" hanem a pasztőrözött felíratott olvashatjuk... Kísérleti eredményeiről 1861. október 16-án számol be a Hegyaljai Bormívelők Egyesületének gyűlésén: eljárása igen egyszerű volt, zárt edényben a bort 70-80 Celsius fokra hevítette, majd levegőtől elzártan tárolta. A Preysz által javasolt módszer ma a pasztőrözés nevet viseli, pedig a francia tudós, Pasteur csak 1865-ben mutatta be az École normale laboratóriumában. A magyar vegyész munkássága sokkal szerteágazóbb, mint gondolnánk. Meghatározó részben neki köszönhető Budapest gázvilágításának megvalósítása, kísérletei eredményeképpen a lámpák fényerejét úgy tudta fokozni, hogy közben a világítás költségeit csökkentette (aniphoton). Eredményesen harcolt Budapest ivóvízellátásáért, a város korábban a Dunából és fúrt kutakból szerezte ivóvízét, ezek többsége azonban fertőzött volt, Preysz által indított mozgalom hatására építették ki a városi vízvezetéket 1868-ra. Források: www.geographic.hu, www.kfki.hu Kapcsolatba lépett Robert Whitehead angol feltalálóval (aki később a Népszigeti hajógyárat alapította). Fiumében állították elő közös munkájuk eredményeként 1866-ban a torpedó továbbfejlesztett változatát. Ez jelentős sikert hozott, számos országba szállítottak. Találmányáért 1869-ben magyar nemességet kapott. Források: www.feltalaloink.hu www.kfki.hu A magyar nehézipar egyik úttörőjeként tartjuk számon, munkásságával nagymértékben hozzájárult a hazai gépgyártás fejlődéséhez. Szabadalmai: Öntöttvasból készült öntőforma Öntöttvas felületének acélkeménnyé tétele Kéregöntésű kerék vasúti kocsikhoz Javított szívdarabok vasúti kereszteződésekhez Lepárló készülék Vasutak megfordítására szolgáló kereszteződés Forrás: www.mszh.hu Kruspér István, a modern magyar mérésügy egyik megteremtője, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett a nemzetközi méteregyezmény megkötésében is, Miskolcon született 1818. január 25-én. Fő tudományága a geodézia volt, de más területeken is fejtett ki elméleti és gyakorlati tevékenységet. Ő állította össze Pest felmérésének feltételeit, személyesen ellenőrizte a városmérés kivitelét az 1869- 71. években. Több mérőműszertípuson végzett javításokat, a Kruspér-féle "új lejtmérő" szintező műszer az 1878-as párizsi világkiállításon ezüstérmet kapott. Nem csupán meglévő eszközöket tökéletesített, hanem új mérőeszközöket is szerkesztett, mint például a heliométeres távolságmérővel felszerelt szintezőműszert. Forrás: www.hpo.hu/feltalalok A legenda szerint Puskás Tivadar, a telefonközpont és sok egyéb hasznos műszaki dolog feltalálója hallózott először a világon, méghozzá 1878. április 2-án. Ő pedig állítólag Arany János költeményéből, a Nagyidai cigányokból vette a szót. Ebben a folyó egyik partjáról a másikra kiáltanak át egymásnak a cigányok, hogy ?hallja-é kend?? Azon a bizonyos napon Puskás állítólag azt mondta a telefonba, hogy ?hallom?. Ebből a magyar szóból lett a minden nyelven érthető halló. A telefont magát ugyan nem Puskás Tivadar találta fel, hanem egy amerikai, Alexander Graham Bell. De Puskás volt az, aki a központ, vagyis a telefonkapcsolások rendszerének ötletét adta hozzá. Addig ugyanis csak ismerősök tudtak egymással beszélgetni két egymással összekötött készüléken át. Amikor Puskás hallott az új találmányról, azonnal femerült benne a telefonközpont ötlete. Amerikába utazott, s ott Edisonnal, a nagy feltalálóval együtt fejlesztették ki a rendszert. A lényege ennek az volt, hogy a vezetékeket egy központba irányították. S ezzel az addig nagyon szövevényes városi hálózat egészen leegyszerűsödött. Mert egy irányba egymás mellett sok vezeték mehetett, és ezt kábellel oldották meg. A világ első interurbán, azaz városok közötti telefonbeszélgetése is Puskás és Edison között zajlott le, legyőzve a New York és Philadelphia közötti 107 mérföldes távolságot. Európa legelső telefonközpontját ugyancsak Puskás Tivadar építette fel 1879-ben, Párizsban. Forrás: www.jogazda.sk 1889-ben többfázisú áramelosztó rendszerre nyertek szabadalmat. Forrás: hu.wikipedia.org Dobos C. József (Pest, 1847. jan. 18. - Bp., 1924. okt. 10.): szakácsmester, szakíró. Szakácsdinasztia leszármazottja, apja mellett, majd az Andrássy-családnál tanult. 1878-ban nyitotta meg csemegeüzletét Bp.-en, ahol saját készítésű ételeket is árult. 1884-ben alkotta és az 1885-ös kiállításon mutatta be a dobostortát, mely azóta világszerte ismertté vált. Forrás: dobosvsz.softipo.hu kép: www.ruszwurm.hu Bláthy ötletére 1885-ben megalkották a zárt vasmagú transzformátort, amelynek megalkotásában Déri a kísérleti munka oroszlánrészét végezte. Szabadalmukat Zipernowsky-Déri-Bláthy (ZBD) transzformátor néven ismerte meg a világ. Az 1885. évi Magyar Országos Kiállításon mutatták be a transzformátort és az új elosztórendszert. Áramforrásul egy 1350 voltos, váltakozó áramú öngerjesztésű generátor szolgált, mely 75 transzformátor segítségével elosztva 1200 izzólámpát látott el villamos árammal, melyeket tetszés szerinti számban lehetett ki- és bekapcsolni anélkül, hogy a többiek fényereje megváltozott volna. Források: www.mszh.hu hu.wikipedia.org www.industrianet.hu www.scitech.mtesz.hu Kandó Kálmán 1931-ben bekövetkezett halála után ő dolgozta át és fejezte be a Kandó-mozdonyok fázisváltójának konstrukcióját is. Ez a rendkívül bonyolult gép a Kandó-mozdonyok legmegbízhatóbb része lett. A fogyasztásmérőn kívül számtalan találmánya van. Források: www.mszh.hu hu.wikipedia.org Munkásságuk szorosan összekapcsolódott. Együtt, 1890-re kifejlesztették az ún. Bánki-Csonka motort, amely a Ganz-gyár nemzetközileg is versenyképes terméke volt. Források: www.mszh.hu hu.wikipedia.org Elméleti munkássága jelentős, a fizika fejlődésére meghatázozó volt. Behatóan foglalkozott a kapilláris jelenségekkel, a mágnesességgel és a gravitációval. Ars poeticáját így fogalmazta meg: "Az igazi természettudós ... örömöt talál magában a kutatásban s azokban az eredményekben, melyeket az emberiség jólétének előmozdítására értékesít. Forrás: hu.wikipedia.org" Telefonközpont. A telefonbeszélgetések irányítása Puskás Tivadar ideája volt. Ezt Edison azzal is dokumentálta, hogy a Puskás Tivadar fivére özvegyének, Puskás Albertnének adott arcképére sajátkezűleg írta rá, hogy Puskás Tivadar volt az első ember, aki a távbeszélő részére a központ eszméjét felvetette. Forrás: hu.wikipedia.org www.puskas.hu A legenda szerint Csonka János és Bánki Donát, hazafelé tartva közös kísérletezésükből, egyszer a Nemzeti Múzeum sarkán egy virágáruslányt vettek észre, aki a szájában tartott vékony csőbe levegőt fújva oldotta permetté a virágjainak szánt vizet. Állítólag ez adta az ötletet, hogy megalkossák a porlasztót, mely a motorokban azóta is az üzemanyag-levegő keveréket állítja elő. Források: www.mszh.hu hu.wikipedia.org 1894-ben szabadalmaztatta az első nagynyomású robbanómotort, a saját korában méltán világhírű Bánki-motort, amelynél a robbanókeveréket a hengerbe porlasztott vízzel hűtötte le, s ezzel a motor hatásfokát korábban nem remélt mértékben sikerült fokoznia. Mind a kompresszió-növelés, mind a vízbefecskendezés elsőként Bánki által tisztázott elvét később is alkalmazták, bár a Bánki-motor elterjedését a néhány évvel később megjelent Diesel-motor megakadályozta Források: www.mszh.hu hu.wikipedia.org A merev szerkezetű, könnyűfémből készült, kormányozható léghajó feltalálója. Találmányát halála után az özvegyétől vásárolta meg Zeppelin gróf, aki ezen léghajók révén vált világszerte ismertté. Források: hu.wikipedia.org www.ballon.hu 1898-ban Mechwart András a Ganz és Társa Vasöntő és Gépgyár Rt. vezérigazgatójának meghívására hazatért, és a gyár Elektrotechnikai Osztályának szolgálatába állt. 1894 decemberében számításai és tervei szerint megkezdődtek a gyár első háromfázisú motorsorozatára vonatkozó kísérletek. Ennek eredményeként már 1895 májusában elkészült az F típusjellel ellátott motorsorozat első példánya. A gyakorlatban kitűnően bevált üzembiztos F-motorok mellett ugyancsak Kandó számításai és tervei szerint két-, ill. háromfázisú szinkrongenerátorok, transzformátorok, továbbá a hálózat, valamint a hajtások üzeméhez nélkülözhetetlen kapcsolók, indító- és szabályozó-ellenállások gyártását is bevezették. Kimagasló munkásságának elismeréseként csakhamar főmérnöki kinevezést kapott, és ilyen minőségben hozta létre az Erőátviteli Irodát, amelynek eredményeként valósult meg sok gyár, malom és ipartelep villamosítása. Kandó számításai szerint és irányítása mellett 1899-ben dolgozták ki, majd a századfordulótól közel egy évtizeden át igen nagy példányszámban gyártották a kitűnően bevált FF típusjelű háromfázisú indukciós motorsorozatot. Az FF-motorok részletszerkesztési munkáiban kimagasló szerepe volt a Ganz Villamossági Gyár kiváló gépszerkesztőjének, Dunay Bertalan gépészmérnöknek. Az ő számításai és az irányítása mellett készült részlettervek alapján végezte el a Ganz-gyár 1898?1902 között az észak-olaszországi 106 km hosszú, a Comói-tó keleti partján húzódó Valtellina-Vasút villamosítását 3000 V, 15 Hz, háromfázisú rendszerrel. Források: www.omikk.bme.hu és Fénykép: mek.oszk.hu Kandó Kálmán villanymozdonya próbaúton A magyarok krónikája. Szerkesztette: Glatz Ferenc. Officina Nova, Budapest, 1995, 504. oldal. A Déri-féle repulziós motor nagy hiányt töltött be. A felvonókat ugyanis a használatban lévő egyetlen motortípussal sem tudták biztonságosan üzemeltetni. Az első motortípust az osztrák Union E. G. és a német Helios A. G. gyártotta, míg a Déri-motor gyártási jogát a svájci Brown-Boveri Co. (BBC) vásárolta meg, de a német Allgemeine Elektrizitäts-Gesellschaft (AEG) is alkalmazta az egyfázisú vasutaknál. Keferendszerű motorját sorozatban gyártották és az egész világon használták. Déri Miksa 1895 után megadott szabadalmai (a szabadalmak száma: 15) megtekinthetők a www.mszh.hu weblapon. Források: www.mszh.hu, hu.wikipedia.org www.emuzeum.hu A Magyar Tudományos Akadémia 1897-ben választotta levelező tagjává. 1901 és 1905 között minden évben javasolták a Nobel-díjra, melyet 1905-ben ítélték oda a katódsugárzással kapcsolatos munkáiért. 1907-ben az Akadémia tiszteletbeli tagjává választotta. Lénárd Fülöp a századforduló és a századelő kétség kívül egyik legjelentősebb fizikusa volt. Források: www.magyaronline.net www.elektroncso.hu hu.wikipedia.org 1901-ben atyai örökségből megvásárolta Budapesten az Üllői út és a Márton utca sarkán a - ma is meglévő - Sashoz címzett patikát. Ott gyógyszervegyészeti laboratóriumot rendezett be, s állati szervekből ún. organoterápiás gyógyszereket állított elő. Ez nemzetközi viszonylatban is úttörő tevékenység volt, mert akkoriban a külföldi gyárak még kizárólag növényi kivonatokból állították elő készítményeiket. Richter első organoterápiás készítményét, a vérnyomást növelő mellékvesekéreg-hormon kivonatát, a Tonogen suprarenalét még ma is használják a gyógyászatban. Richter még abban az évben két másik belső elválasztású hormont tartalmazó szert is előállított: a pajzsmirigy hatóanyagát tartalmazó Thyrecidát, és a petefészek hatóanyagát tartalmazó Ovarium nevű készítményt. Forrás: www.tudosok.hunyadi-csna.sulinet.hu Kármán nevét a Hold túlsó oldalán és a Marson is egy-egy kráter őrzi. Amerikában kitüntetésekkel halmozták el, Budapesten pedig a Közlekedési Múzeum parkjában mellszobra áll. Műveinek gyűjteményes kiadása 1956-ban jelent meg négy kötetben. ... Ekkor fedezte fel az akadály körül kialakuló áramlásban keletkező, leszakadó örvénysorokat; ez a híres Kármán-féle örvénysor elmélete. Évekkel később, a Tacoma híd szélvihar okozta összeomlásának elemzésekor Kármán kimutatta, hogy tervezési hiba történt; ugyanis a híd alakja olyan volt, hogy a szélben körülötte leszakadó örvénysorok keletkeztek, emiatt rezgett be, illetve omlott össze... Az I. világháború kitörésekor katonai szolgálatra hívták be, azonban halláskárosodása miatt hátországi beosztást kapott, és egy évig egy csepeli ruharaktárban teljesített szolgálatot. Csak eme eltékozolt idő után rendelték a Bécs melletti Fischamendbe, ahol a Monarchia hadirepülőinek az arzenálja működött. Itt Kármán hamarosan egy repülésfejlesztési kutatólaboratóriumot rendezett be, szélcsatornát épített. Munkatársai Petróczy István, Zurovecz Vilmos és Asboth Oszkár együttműködésével kidolgoztak egy kötött típusú helikoptert (PKZ-típus) a megfigyelő léggömbök helyett. Megoldotta többek között a repülőgépek légcsavarkörén át a gépfegyvertüzelés Fokker-módszerét, és vizsgálta a tengeralattjárók motorzajának (kipufogógázának) csökkentési lehetőségét, hogy a detektálásuk nehezebb legyen. ... Gépészmérnök, fizikus, alkalmazott matematikus, akit az amerikai légierő (USAF) védőszentjének becéznek, és a szuperszonikus légi közlekedés atyjaként, valamint a rakétatechnológia és hiperszonikus űrhajózás egyik úttörőjeként is ismernek. Tudta nélkül a német repüléstechnika alapjainak letételével a német légierő, a Luftwaffe kifejlesztéséhez is sokban hozzájárult.[m 5] Mint fizikus és alkalmazott matematikus sokban hozzájárult a hidrodinamika és a modern gázdinamika, illetve az aerodinamika huszadik századbeli fejlődéséhez. Forrás és kép: www.omikk.bme.hu, www.wikipedia.hu Örvénysor kép: www.urvilag.hu Tulajdonképpen Galamb József szervezte meg a gépkocsik futószalagon való gyártását 1913-tól. Kezdetben 1 percenként, a csúcson 10 másodpercenként készült el egy T-modell. Olyan találmányai, mint a bolygókerekes sebességváltó vagy a villamos gyújtóberendezés, a kor gépkocsigyártási technikájának kimagasló eredményei voltak. Henry Ford, Charles Harolde Wills és Galamb mellett egy másik magyar, Farkas Jenő is ott bábáskodott a T-Ford körül. Források: www.mszh.hu, hu.wikipedia.org Az első Csonka János által tervezett magyar autó 1905. május 31-én gördült ki a Műegyetem kertjéből. Ezt a dátumot tekinthetjük a magyar autógyártás kezdetének. A négyhengerű, két külön blokkból összeszerelt ikerhenger tömbbel, soros kapcsolású sebességváltóval, differenciálművel és lánckerékkel ellátott hátsó tengelyhajtású jármű 2000 kilométeres próbaúton bizonyította alkalmasságát. A megbízhatóságuk miatt Doxának is nevezett, 2 köbméter hasznos térfogattal rendelkező szállító autókat 1906. január 15-én a postánál alkalmazták. Források: www.mszh.hu, hu.wikipedia.org Szinte mindenki hallott már Joseph Pulitzerről, akit szerte a világon a modern újságírás megalapítójaként tartanak számon. Laptulajdonosként ő támogatta például a ma New York jelképének számító Szabadság-szobor felállítását. A róla elnevezett díj máig az újságírói szakma legmagasabb elismerése. Források: www.mako.hu www.ujsagirunk. files.wordpress.com www.cserilajos.hu Magyar származása kétségtelen, apja vándorolt ki Rohoncról Bécsbe, ma is élnek rokonai Magyarországon. A hazai tudományossággal, illetve kultúrával azonban vajmi csekély kapcsolata lehetett. Valószínűleg ő köszönhetett a legtöbbet "a vesztibuláris apparátus (azaz az egyensúly-szerv) élettanával és kórtanával kapcsolatos munkáiért" neki ítélt 1914-es Nobel-díjnak, mert az első világháborúban orosz hadifogságba került, és onnan, mint Nobel-díjas, a svéd kormány közbenjárására szabadult. A háború után Bécsbe ment, de nem kapott egyetemi tanszéket. Ezután Svédországban telepedett le, az Uppsalai Egyetemen kapott katedrát. Forrás: www.kfki.hu Gépészmérnök, az aerodinamika világhírű művelője. Az I. világháborúban magyar katonaként (hadnagyként) először ballisztikával foglalkozott, majd bevonták az önálló osztrák- magyar légierő kiépítésébe. Egyik újításaként megoldotta, hogyan tüzelhet a géppuska az előtte forgó légcsavarokon keresztül - ez nagyban hozzájárult a vadászgépek elterjedéséhez. 1918-ban társaival kifejlesztett egy irányítható, függőlegesen felemelkedő repülőt (PKZ helikoptert), amit villanymotorral hajtott, ellentétes irányban forgó rotorok emeltek fel. (Petórczy Istvánnal és Zurovecz Vilmos repülőmérnökökkel.) Források: Cikk: www.hpo.hu, Helikopter kép: www.paks.info.hu Technikatörténeti jelentőségűek sugárhajtómű-találmányai. Az első ilyen sugárhajtás elvét alkalmazó találmánya 1915-ből származik. Ezzel a légitorpedónak nevezett eszközzel a tábori tüzérségi fegyverek hatótávolságát akarta megnövelni. Az alapelv az volt, hogy a lövegből indított lövedéket egy vele összekapcsolt hajtómű tovább gyorsítja, ily módon viszonylag kis kezdősebességgel is lehet nagy távolságra lőni, s a nehéz lövedékeket kis tömegű ágyúból indítani. Forrás: www.mszh.hu Az általa 1917-ben feltalált Bánki-turbina új utakat nyitott a törpe vízierőművek fejlesztésében. 1918-ban nagyszabású tervet dolgozott ki a Vaskapu vízerejének hasznosítására. A vízturbináért Bánkit halála után négy évvel 1926-ban az MTA nagyjutalmával tüntette ki. Forrás: hu.wikipedia.org Nevéhez sok más elektronikai jellegű találmány sikere is fűződik. Az ő irányításával került sor 1936 őszén az első zárt láncú televíziós közvetítésre a Gellért Szállóban, ahol mintegy 30 méteres távolságra közvetítettek televíziós képet. Az akkori felszerelés ma is megtalálható a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. Források: www.mszh.hu hu.wikipedia.org A szabadalmat közösen jelentette be Jendrassik György és a Ganz-gyár. A Ganz-Jendrassik motorok első példányai 1927-ben készültek el. Forrás: www.mszh.hu Kémiai Nobel-díj. Az 1925. évi Nobel-díjat 1926-ban neki ítélték "a kolloid oldatok heterogén természetének magyarázatáért, és a kutatásai során alkalmazott, a modern kolloidkémiában alapvető jelentőségű módszereiért" (az ultramikroszkóp felfedezésért). 1918-ban alkotta meg a kolloidkémiai és biokémiai kutatásokban használt membránszűrőt, 1929-ben pedig tökéletesített változatát, az ultraszűrőt. Ezekkel az eszközökkel különböző méretű részecskéket (baktériumokat, vírusokat is) lehet egymástól, illetve az oldószertől elválasztani. A szűrés gyorsasága a szűrőként használt membrán minőségétől és pórusméretétől függ. Membránszűrőknél a pórusméret 1000-100 nm, ultraszűrőknél 100-5 nm. A folyamat nagyobb nyomás alkalmazásával gyorsítható. Forrás: www.sulinet.hu, www.omikk.bme.hu 1926-ban szabadalmazta teljesen elektronikus televizió rendszerét. Ez bár felületesen nézve hasonló a korábban javasolt katódsugárcsöves megoldásokhoz, valójában radikális változást jelentett. Mint később, 1928-ban szabadalmazott televiziója, már ez is arra a merőben új szerkezeti és működési koncepcióra épült, mely később a töltéstárolás elve néven vált híressé. Források: www.mszh.hu www.sasovits.hu Szilvay Kornél 39 találmányára kapott szabadalmi oltalmat. Források: www.feltalaloink.hu www.vedelem.hu 1928. szeptember 9-én Kispest mellet a levegőbe emelkedett az Asbóth féle helikoptercsavarral felszerelt és kormánysíkokkal stabilizált AH-1 típusú, saját építésű szerkezete. Hamarosan elkészült az AH sorozat utolsó tagja, az AH-4-es is. Forrás: www.feltalaloink.hu Az első mozdony 1932. augusztus 17-én állt üzembe a Budapest-Hegyeshalom vonalon, amely a világ első nem kísérleti, egyfázisú 50 Hz-es villamosított vonala volt. 1940-ig 29 db V40-es és 3 db V60-as mozdony épült meg. Kandó Kálmán széles látókörű, nagy műveltségű és munkaképességű, sokoldalú műszaki tehetség volt. 1894 és 1931 között Magyarországon 70 szabadalmát lajstromozták. A jelentősebbeket több európai országban, valamint az USA-ban és Japánban is érvényesítette. Az MTA 1921-ben Wahrmann-díjjal tüntette ki. Források: www.mszh.hu www.omikk.bme.hu www.panoramio.com Enrico Fermi egyszer baráti társaságban ezt mondta: A Tejútrendszerben van legalább százmilliárd csillag, többé-kevésbé olyanok, mint a Nap. Sokuk körül bolygók keringenek, egyeseken folyékony víz is előfordul. A vízben a csillagfény hatására kémiai vegyületek szintézise indul meg, az óceánból langyos tápláló leves válik. Ebből az erőlevesből önreprodukáló struktúrák táplálkoznak. A természetes kiválasztódás belőlük mind fejlettebb, komplexebb lényeket hoz létre. Civilizációk kelnek életre, velük tudomány és technika. Újabb és újabb bolygókat keresnek fel ezek az értelmes lények, bejárva az egész Tejútrendszert. Ezeknek a rendkívül okos lényeknek a figyelmét aligha kerülheti el egy olyan szép bolygó, mint a Föld. De hát akkor hol vannak?" A kérdésre a jelenlévő Szilárd Leó rögtön válaszolt: "Itt vannak közöttünk. Kicsit furcsa az angol kiejtésük. Magyaroknak mondják magukat." Források: www.feltalaloink.hu www.mszh.hu www.hetek.hu A kriptonégőt az 1936-os Budapesti Ipari Vásáron mutatták be. A fizika több területén és az ipari alkalmazás körében számos kutatási eredményt ért el, neve mégis elsősorban Egyesült Izzó-beli tevékenységéről, a kriptonlámpa feltalálásáról ismert. Forrás: www.mszh.hu www.kfki.hu 1937-ben élettani-orvosi Nobel-díjat kap a C-vitaminnal kapcsolatos kutatásaiért "a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért". Az egyetlen olyan magyar tudós, aki szülőhazájában érdemli ki e magas kitüntetést. Források: www.feltalaloink.hu www.mszh.hu www.bibl.u-szeged.hu 1938. április 25-én jelentette be a Magyar Királyi Szabadalmi Bíróságnak első golyóstoll-szabadalmát Töltőtoll néven. A terveken testvérével, Bíró Györggyel együtt dolgozott. Később az argentín Eterpen Company nevű cég segítségével került kereskedelmi forgalomba a golyóstoll, azaz ahogyan angolul hívták, a Biro-pen. A sajtó kitörő örömmel üdvözölte az új találmányt, mellyel majdnem egy évig lehetett írni újratöltés nélkül. Források: www.feltalaloink.hu hu.wikipedia.org www.fokusz.info Az 1940-es években Bay Zoltán és Dallos György kifejlesztették a nagyenergiájú fotonok jelzésére szolgáló fotoelektron-sokszorozót. Találmányukat nem csak a Magyar Tudományos Akadémia folyóiratában írták le, hanem közölte a világ legolvasottabb természettudománvos folyóirata is, a Nature. Kimutatták a Compton-elektron és Compton-foton koincidenciáját. Források: www.feltalaloink.hu www.mszh.hu www.bibl.u-szeged.hu Erőművek víz nélkül, levegővel történő hűtésére a ún. Heller-System eljárást dolgozta ki. Apróbordás alumínium hőcserélőnek fontos szerepe volt, amit zürichi évfolyamtársa és barátja, Forgó László alkotott meg (ezért szokták a rendszert Heller- Forgó rendszernek is nevezni) Források: www.omikk.bme.hu www.mszh.hu Ő volt a világ első atomreaktorának elméleti számítója és tervezője. Wigner tervezte valamint építette az első vízhűtéses atomreaktorokat, majd a reaktorok biztonsága érdekében ő ajánlotta, hogy a neutronok lassítására szintén vizet alkalmazzanak. Ma ezen az elven működik a világ atomerőműveinek 90%-a. 1946- 1947-ig Oak Ridge-ben, a Clinton Vegyiművek kutatási és fejlesztési igazgatójaként atomreaktorok tervezésében és előállításában vett részt. 37 szabadalma kellően bizonyítja aktivitását e téren, ezért Őt tekintik a világ első reaktormérnökének. Teller Ede: "... talán nem értékelik eléggé, hogy a reaktort nem tapasztalatok és kísérletek alapján tervezték, hanem elméletileg. Olyan volt ez, mintha az emberek nem ismerték volna a kereket, és valaki az első kerék megtervezésével együtt az első vonatot is megtervezi..." Források: www.feltalaloink.hu www.sulinet.hu A radioaktív nyomjelzés Nobel-díjas felfedezője, aki e módszert diadalra is vitte azzal, hogy feltárta a legfőbb alkalmazási területeket, mindenekelőtt azt, hogy a módszer alkalmazható az élő szervezet vizsgálatára. Felfedezésével új tudományágat, a nukleáris orvostudományt alapozta meg. 1943-ban neki ítélték a kémiai Nobel-díjat "az izotópok indikátorként való alkalmazásáért". A Nobel-díj a svéd állampolgárság felvehetőségét is jelentette, és Hevesy, aki mindezideig magyar útlevéllel utazgatott, élt a lehetőséggel. Stockholmban elsősorban az anyagcsere-folyamatok elemzésével foglalkozott. Kiterjesztette vizsgálatait a vas anyagcseréjére, majd hozzáfogott a vér tanulmányozásához. Az általa kidolgozott módszereket mind a mai napig rutineljárásként alkalmazzák a klinikákon, így őt tekinthetjük a nukleáris orvostudomány megalapozójának. Ezt ismeri el többek között a Magyar Orvosmozgalom A Nukleáris Háború Megelőzéséért Hevesy György-érme is. Forrás: www.omikk.bme.hu Ma is az általa kialakított elven működik a világ valamennyi számítógépe. A Neumann-elvek: teljesen elektronikus számítógép; kettes számrendszer alkalmazása; aritmetikai egység alkalmazása (univerzális Turing-gép); - központi vezérlőegység alkalmazása; belső program- és adattárolás. Forrás: www.mszh.hu Az amerikai és a magyar Hold-kísérlettel kezdődött el az aktív csillagászat korszaka. A NASA Történeti Osztálya 1996-ban kiadta a planetáris rádiócsillagászat krónikáját "To See the Unseen" címmel. A könyv legelső két mondata így hangzik: "1946-ban az Egyesült Államok és Magyarország kutatói elsőként figyelték meg radarhullámok visszaverődését a Holdról. Ezek a kísérletek jelentették a Naprendszer radarral történő kutatásának kezdetét. Források: www.feltalaloink.hu www.mszh.hu www.bibl.u-szeged.hu" Teller Ede (Edward Teller) a hidrogénbomba atyja. 1951 májusában hajtották végre az első kísérleti atomrobbantást a Csendes-óceán Enwitok szigetén a Los Alamosban létrehozott első robbanótöltettel a Greenhouse fedőnevű akcióban. Források: www.feltalaloink.hu hu.wikipedia.org www.pszeudo.hu 1961-ben a belső fül csigájában létrejövő ingerületek fizikai mechanizmusának felfedezéséért orvosi-élettani Nobel-díjat kapott annak ellenére, hogy ő maga nem volt orvos. Források: www.omikk.bme.hu www.bodorzoltan.hu ... 1961. június 1-jén hivatalosan is bejelenti a Föld alakjának és felszíni pontjainak pontos meghatározására vonatkozó számításait, mellyel a tudományos érdeklődés középpontjába került, szinte egyik napról a másikra világhírű lett. Sorra kapta meghívásait, előadásokat tartott szerte a világon. Továbbra is sokat dolgozott, elvállalta egy mesterséges holdak mozgásáról szóló egyetemi tankönyv megírását, s közben előadásokat tartott a Harvard Egyetemen. Érdemei elismeréseképpen a Nemzeti Űrhajózási Hivatal (NASA) tud. főmunkatársa lett. 1962. június 7-én megnősült. Felesége Emily Kuempel Brady angol irodalmat tanított a bostoni egyetemen. 1964. február 24-én megkapta az amerikai állampolgárságot, ősszel pedig fia született, akinek az Endre (Andrew) nevet adták. Izsák kráter a Holdon: 23.3° Déli sz. 117.1° Keleti h. (A Ciolkovszkij és Fermi kettőskrátertől nyugatra található a Hold túlsó oldalán) Források: hu.wikipedia.org, www.kfki.hu/fszemle/archivum/ fsz0303/TAR-200303.pdf Fénykép: www.ttk.elte.hu, 1963-ban fizikai Nobel-díjat kapott a szimmetriaelvek szerepének felismeréséért a kvantummechanikában. Forrás: www.feltalaloink.hu BASIC programozási nyelv és az első időmegosztású számítógépes rendszer megalkotója. A BASIC (Beginner's All-purpose Symbolic Instruction Code) programozási nyelvet 1964-ben készítette Kemény János és Thomas Kurtz a Dartmouth College-ben, oktatási céllal. A nyelv alapjait a Fortran programozási nyelv alapján tervezték meg. A nyelv interpretált nyelv, azaz a programot futás közben fordítja a gép saját nyelvére. Elterjedésében nagyban közrejátszottak az 1980-as években elterjedt számítógépek, melyeknél gyakran a számítógéppel egybeépítve adták a BASIC értelmezőt. Ezekben a különböző számítógépeken futó BASIC programok szinte mindig inkompatibilisek voltak egymással: az egyik géptípusra írt programot más számítógéptípusokon nem lehetett futtatni. Forrás: hu.wikipedia.org "A holografikus módszer feltalálásáért és a kifejlesztéséhez való hozzájárulásáért" 1971-ben megkapta a fizikai Nobel-díjat. (Holography) A Nobel-díjas tudós száz szabadalmazott találmányt és értékes fejtegetéseket hagyott az utókorra egyebek között arról, amit ő "trilemmá"-nak nevezett: vajon elpusztíthatja-e az emberiséget egy atomháború vagy a saját túlnépesedése, és megmérgezheti-e nagyvárosi társadalmát a túlságosan sok szabadidőből fakadó kábítószerezés, bűnözés? A megoldást, noha mérnök és fizikus volt, nem a technika fejlődésétől várta: az oktatás, a pedagógia megújulásába helyezte reményét. Nem volt derűlátó. Források: www.feltalaloink.hu hu.wikipedia.org www.sasovits.hu www.sztaki.hu Jánosi Marcell a magyar hardveripar Rubik Ernője: ugyanabban az évben, 1974-ben, amikor Rubik előállt a bűvös kockával, Jánosi feltalálta a 3 hüvelykes flopilemezt, és ezzel örökre beírta magát a számítógépes perifériák történelmébe. Igaz, alig hallani róla. Rubikot világhírűvé tette találmánya, Jánosi korát évtizedekkel megelőző flopija viszont kézen-közön elfelejtődött. Megkérdőjelezhetetlen világszabványnak számított az IBM behemót, 8 hüvelykes flopilemeze 1974-ben, amikor a Budapesti Rádiótechnikai Gyár (BRG) 43 éves, feltűnően kreatív alkalmazottja, Jánosi Marcell előállt a szexi, kemény műanyag borítású, a konkurenciáénál kétszer kisebb átmérőjű adathordozóval. Évtizedekkel előzte meg korát. Aztán mégse lett belőle semmi. Forrás: index.hu Nevéhez több logikai játék megalkotása is fűződik. Mindenekelőtt a bűvös kocka (ami külföldön Rubik-kocka néven lett ismert), ami 1975-ös megjelenését követően példátlan nemzetközi népszerűséget ért el. Első híres játékának megalkotása után példátlan terjedelemben foglalkozott vele a világsajtó. Később a kígyó (1977) és a bűvös négyzetek (1985) nevű játékokat is megalkotta, ám ezek népszerűsége már nem érte el a Bűvös kockáét. Maga a Bűvös kocka tulajdonképpen csak egy, a térbeli mozgások szemléltetésére alkalmas eszköznek készült, később derült ki, hogy játékként is igen szórakoztató. További ismertebb játékai a bűvös dominó és a Rubik-óra is. Források: www.mszh.hu www.hiresmagyar .network.hu Született Budapesten mint Simonyi Károly. 1981-ben csatlakozott a pár évvel korábban megalakult Microsofthoz. A cégnél két évtizedet töltött, és itteni tevékenységével alapozta meg körülbelül egymilliárd dolláros vagyonát is. Simonyi változatos vezető fejlesztői pozíciókat töltött be, többek közt ő állt a Microsoft Word szövegszerkesztőt és az Excel táblázatkezelőt megalkotó csoportok élén. Ez utóbbinak elődjét, a Multiplant is ő fejlesztette ki, amelyet az MS-DOS és a PC-k elterjedését megelőző kor körülményei között - egy programozói bravúrnak köszönhetően - könnyedén át lehetett ültetni bármilyen irodai számítógépre. A cégnél ő vezette be a programozás újfajta, úgynevezett objektumorientált módszerét, amely hatékonyabbá tette a fejlesztői munkát. Ezt a módszert Simonyi még a Xeroxnál sajátította el, azonban újított is rajta az úgynevezett "magyar jelölés" bevezetésével. Az azóta szabványossá vált jelölésrendszerben a programozók egy adatok kezelésére létrehozott objektum mellett feltüntetik annak típusát és használatának célját is, átláthatóbbá téve ezzel a kódot. Forrás: www.rentit.hu dr. Anisits Ferenc a BMW fejlesztőmérnökeként vívta ki magának a szakma és az egész világ elismerését. A magyar mérnök 15 új dízelmotor konstrukcióját, illetve továbbfejlesztését álmodta meg és vitte véghez, köztük a világ első nyolchengeres közvetlen befecskendezésű dízelmotorját. Az 1938-ban, Szolnokon született gépészmérnök végzettségű Anisits Ferenc munkásságának évtizedeit számos díjjal értékelték már külföldön és hazánkban egyaránt. Megkapta a hajtóművek Nobel-díjaként ismert Ernst Bickle-díjat, a Carl Benz-érdemrendet, Felső-Ausztria Ezüst Érdemrendjét. A Budapesti Műszaki Egyetem Egyetemi Tanácsának tiszteletbeli tagja, Steyr és Szolnok városok díszpolgára. Anisits Ferencnek köszönhetjük az autósport történetének egyik legnagyobb meglepetését is: az 1998-as nürburgringi 24 órás versenyen egy négyhengeres dízelmotoros BMW haladt át először a célvonalon, közel 200 km előnnyel. Forrás: www.infovilag.hu www.cimkezes.origo.hu (John Polanyi) (Berlin, 1929. január 23.), Nobel-díjas vegyész. Magyar zsidó szülők gyermekeként született Berlinben. Apja a neves polihisztor, Polányi Mihály, nagybátyja pedig Polányi Károly gazdaságtörténész, szociálfilozófus, társadalompolitikus. Iskolai tanulmányait Németországban kezdte. A család a nácizmus térhódítása elől 1933-ban Manchesterbe költözött. Polányi János a manchesteri egyetemen (vegyész apja munkahelyén) tanult. 1952-es végzése után a kanadai Torontóban telepedett le, 1956-tól az egyetem kémiai tanszékén dolgozott. 1958-ban fölfedezte az infravörös radioaktív sugarak kiáramlását újonnan formált molekulákból, ami a kémiai átalakulások természetének 1 új szinten való megértéséhez vezet. 1962 óta az egyetem kémia professzora, Kanada egyik legkiemelkedőbb vegyésze, elismerten kiemelkedő tehetség a kémiai reakciók dinamikájában. 1986-ban kémiai Nobel-díjjal tüntették ki "az elemi kémiai folyamatok dinamikájával kapcsolatos felfedezéseiért". Forrás: www.magyarvagyok.com Kémiai Nobel-díjat kapott 1994-ben a karbokation kémiához való hozzájárulásáért. Karbokationok: hipotetikus közbülső termékektől a jóldefiniált molekulákig. Díjak: Award in Petroleum Chemistry (1964, ACS) Leo Hendrick Baekeland-díj (1967) Morley-emlékérem (1970) Award for Creative Work in Synthetic Organic Chemistry (1979, ACS) Alexander von Humbolt-díj (1979) Michelson-Morley-díj (1987, Case Western Reserve University) Kalifornia Tudósa Díj (1989) Roger Adams-díj (1989, ACS) Richard C. Tolman-díj (1992, ACS Southern California Section) Chemical Pioneers-díj (1993, The American Institute of Chemists, Inc.) William Lloyd Evans-díj (1993, The Ohio State University) Nobel-díj (1994) George Washington-díj (1995, American Hungarian Foundation) Cotton-emlékérem (1996, ACS, Texas A&M) Kapitsa-emlékérem (1996, Russian Academy of Natural Sciences) Az év feltalólja díj (1996, New York Intellectual Property Lawyer Assoc.) Goldon Plate-díj (1996, American Academy of Achievement) Magyarság Hírnevéért Díj (1997) Aranyérem (1999, Károly Egyetem, Prága) Hanus-emlékérem (1999, Czech Chemical Society) Arthur C. Cope-díj (2001, ACS) Corvin-lánc (2001) Albert Einstein-emlékérem (2002, Russian Academy of Natural Sciences) Bolyai-díj (2002, Bolyai János Alapítvány) Klebelsberg-díj (2003, SZTE) Grand Cordon of the Order of the Rising Sun (Japán) (2003) Crown & Eagle Medal of Honor (2004, Russian Academy of Natural Sciences) Priestley-emlékérem (2005, ACS) Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2006) Források: mta.hu, www.elte.hu, index.hu, www.kfki.hu ... 1950-ben feleségével együtt elhagyta az országot, s külföldön gyári munkásként kezdett új életet. Fokozatosan szerzett ismereteket a közgazdaságtudományban, majd tanulmányait Amerikában folytatta tovább. Kenneth Arrow mellett matematikai statisztikával foglalkozott. A kaliforniai Berkeley Egyetemen lett professzor, ahol 1964-től mintegy negyed századon keresztül dolgozott. Nyugdíjba is onnan ment, 1990-ben. Ereje és munkakedve azonban akkor sem hagyott alább, ugyanis folytatta kutatásait és könyveket is írt. Négy könyve és mintegy száz tudományos cikke látott napvilágot. Karrierjének és gazdag életútjának mintegy megkoronázása volt, amikor 1994-ben "a nem kooperatív játékok elméletében az egyensúly elemzés terén végzett úttörő munkásságáért" John Nash-sel és Reinhard Seltennel megosztva közgazdasági Nobel-díjat kapott. Harsányi János az olyan játékok matematikai elméletét dolgozta ki, ahol a (kereskedelmi, politikai) ellenfelek nem ismerik egymás kártyáit és céljait, ezért gyakran blöffölnek. Hosszú élete során tagja volt az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémiának, az USA Nemzeti Tudományos Akadémiájának, valamint a Magyar Tudományos Akadémiának is. Forrás: www.sulinet.hu Furcsa fintora a sorsnak, hogy Kertész Imrét napjainkban mégis jobban ismerik Németországban, mint hazánkban. Legnagyobb teljesítményének tartott könyve, a Sorstalanság a holocaust áldozatairól szól az egykorvolt szemtanú hangján. Kertész Imre 15 éves korában került Auschwitz-ba, s túlélte. "A túlélő beszámol, túlélő (úr) ír, s így lesz belőle élő, anélkül, hogy elhagyná, elhagyhatná régi énjét, örök múltját. Ez Kertész élete: túlélőből élő" - írja róla barátja, Esterházy Péter. Nem csoda hát, hogy a Sorstalanság a koncentrációs táborok világát a gyermek szemszögéből ábrázolja - borzongatóan hétköznapi tárgyilagossággal. A rangos elismerés talán hozzájárul ahhoz, hogy többen vegyék itthon is kezükbe a Sorstalanságot, a Kaddis a meg nem született gyermekért vagy a Jegyzőkönyv c. műveket. Források: www.sulinet.hu, www.scifi.hu, fénykép: www.mek.niif.hu, fénykép a könyvről: www.libri.hu Nobel-díjat kapott megosztva Aaron Ciechanover (Izrael) és Irwin Rose-al (USA) az ubikvitin által közvetített fehérje-degradáció felfedezéséért Fénykép: The image of Nobel Laureate in Chemistry, en:Avram Hershko hu.wikipedia.org www.matud.iif.hu, hu.wikipedia.org A 3D for All Kft. általános fejlesztésvezetője. Leonar3Do elnevezésű találmányával részt vett az arizonai Phoenixben 2005. május 8-14. között megtartott Intel - International Science and Engineering Fair világversenyen. A 21 éven aluli tudósok és feltalálók olimpiájaként is emlegetett, 1447 résztvevőt felvonultató világdöntőn a pályamunkát a nemzetközi zsűri hat első díjjal jutalmazta: IEEE Computer Society, First Award; Patent and Trademark Office Society, First Award; Intel Foundation Achievement Awards; Computer Science - Presented by Intel Foundation, Best of Category; Computer Science - Presented by Intel Foundation, First Award; Seaborg SIYSS Award. Ugyanebben az évben a MIT Lincoln Laboratory kisbolygót nevezett el róla. Ugyancsak 2005-ben mint legfiatalabb, elsőként vehette át Nobel-díjas tudósunktól az általa az évben alapított Oláh György Ifjú Tudós-díjat. 2008. március 15-én, nemzeti ünnepünk alkalmából a miniszterelnök Márciusi Ifjak Díjjal tüntette ki. Források: www.leonar3do.com, www.origo.hu, www.piacprofit.hu